Kányádi Sándor rövid életrajza
• 1929. május 10-én (anyakönyv szerint 11-én) született Nagygalambfalván, székely földműves családban. Édesapja Kányádi Miklós gazdálkodó. Édesanyját, László Juliannát tizenegy évesen elveszíti.
• Az elemi iskola öt osztályát szülőfalujában végzi. 1941 ősze és 1950 nyara között Székelyudvarhelyen tanul: a Református Kollégiumban, majd a Római Katolikus Főgimnáziumban, végül a fém- és villamosipari középiskolában.
• 1950 őszétől Kolozsváron él. 1950-től fél évig a kolozsvári Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola hallgatója, majd a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán tanul, 1954-ben itt szerez magyar irodalom szakos tanári diplomát.
• 1958-ban megnősül, felesége Tichy Mária Magdolna tanár, szerkesztő. Két gyermekük születik: Zoltán Sándor (1962) és László András (1971).
• Költőként Páskándi Géza fedezi fel, 1950-ben a bukaresti Ifjúmunkás című lapban közli első versét, ami a kolozsvári Utunkban is megjelenik.
• 1955-ben jelenik meg első verseskötete, Virágzik a cseresznyefa.
• 1951–52-ben az Irodalmi Almanach segédszerkesztője, közben néhány hónapig az Utunk munkatársa is. 1955 és 60 között a Dolgozó Nő, majd 1960-tól nyugdíjazásáig, 1990-ig a kolozsvári Napsugár című gyermeklap szerkesztője.
• Tevékeny részt vállal a közéletben, az irodalom népszerűsítésében: iskolák, könyvtárak és művelődési otthonok állandó vendége. Külföldi útjain, Nyugat-Európában, Észak- és Dél-Amerikában, Rodostóban ugyancsak számos hívet szerez a romániai magyar irodalomnak.
Grafika: Sütő Petre Rózália
• A diktatúra éveiben számos megpróbáltatás éri.
• A korabeli kritika tehetséges művésze, a nagyközönség elismert költője.
• Legismertebb kötetei: Sirálytánc, Harmat a csillagon, Fától fáig, Fekete-piros versek, Vannak vidékek, Sörény és koponya, Valaki jár a fák hegyén, Csipkebokor az alkonyatban, Felemás őszi versek, Dél keresztje alatt, Ünnepek háza, Noé bárkája felé, Tűnődés csillagok alatt.
• Gyermekek számára írt versei, prózái a magyar gyermekirodalom kikerülhetetlen színfoltját képezik.
• Esszéi közül kiemelkedik a romániai magyar líráról írt összefoglalása.
• Műfordításai a nagy erdélyi elődök, Áprily, Dsida, Jékely munkásságának tudatos folytatásaként születnek. A román líra egyik legavatottabb tolmácsolója.
• Román, orosz, francia, német, holland, portugál, angol, svéd, norvég, finn, észt nyelven is olvashatunk Kányádi-verseket.
• Számos díj és kitüntetés jelzi a költő népszerűségét: Utunk-díj, a Romániai Írószövetség Díja, az Év Könyve-díj 1990 – a Castren Társaság díja (Helsinki), Kossuth-díj, A Magyar Művészetért Díj, Herder-díj (Bécs), Magyar Örökség-díj, Kölcsey Ferenc Millenniumi Díj, A Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal, Hazám-díj, A Magyar Kultúra Követe, A Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje, a Nemzet Művésze-díj.
• Írói álneve: Kónya Gábor.
• 2018. június 20-án hunyt el Budapesten.
• Hamvait Nagygalambfalva őrzi.
